Kun Imre szobrászművész, valamint felesége és lánya, Renée Bossaert szobrász és Iris Fossier festő-grafikus közös kiállítása

A kiállításról

Megnyitó: 2019. május 12. vasárnap 16 óra

A kiállítást megnyitja: Őexc. Pascale Andreani asszony, Franciaország magyarországi nagykövete.

A kiállítás megtekinthető: 2019. május 13-június 22.

Kun Imre szobrai több alkalommal szerepeltek már az Abigail Galéria csoportos kiállításain, de most először mutatkozik be önálló, pontosabban a családjával közös tárlaton. Felesége Renée Bossaert szobrász , akivel sok közös köztéri projekten dolgoztak együtt korábban, és lánya Iris Fossier festő-grafikus, kettőjük alkotásai az Abigail Galéria alsó termeiben kapnak helyet, Kun Imre fénnyel kísérletező fém és plexi szobrai a galéria első emeletei kiállítótermében, a Millenium Centerben. A műtárgyak mindegyike Párizsból érkezik a budapesti kiállítótérbe.

Kun Imre 1984-től él Párizsban, ott végezte el az Iparművészeti Főiskolát (l’Ecole Nationale Supérieure des Arts Décoratifs de Paris), ahol egyébként a diplomázása után öt éven át tanított is.

A fémet és egy átlátszó, (plexi vagy üveg) anyagot kombinálja sima felületű, geometrikus munkáiban. A fény és színbontás mellett a plexi és az üveg fémmel való kapcsolata érdekli, művészetét egyfajta metamorfózisnak fogja fel, amikor az alkotó tevékenység folytán a durvább nyersanyagból kibomlik egy tiszta forma.

Kompozícióiban a belső és külső fényforrások hatására a spektrum színei a szobor anyagában és a környezetében is megjelennek. A külső világítás összehangolása, megtervezése és beprogramozása, a fény erősödése, elhalkulása, ki és bekapcsolódása, Kun Imre kiállításainak szerves része. Korábbi időszakában a ’fény a szoborban’ gondolatkör vizsgálata foglalkoztatta, olyan szobrokat készített, ahol a három alapszín fényből való keverését mikroprocesszorral vezényelte. Újabban a szobrai egyszerűsödtek, és az érdekli, miként lehet fénnyel festeni, fénnyel képet rajzolni a kifeszített vászonra. Az első ilyen sorozatában a kilyukasztott festővászon mögé led fényforrásokat épített be, amiket bekapcsolva, a fény kirajzolt egyszerű geometriai elemeket, mint az univerzum szakrális energiájára utaló csigavonal. Később a vászon mögött helyezett el üvegre festett, csillagászati felvételek által inspirált képeket, amelyek aztán megvilágítva átsejlenek a vásznon. Mostanában pedig a festővászon és a plexiszobor összekombinálásán kísérletezik, a vászon közepébe beleapplikálva a plexiszobrot.

Kun Imre minden alkotótevékenyében arra törekszik, hogy munkáival azokat a szemmel nem látható energiákat tegye láthatóvá, amiket a gyógyításban is használnak. Ő maga is tanult akupunktúrát, keleti gyógyászatot. Aktuálisan a kvantum fizika jelenlegi kutatásai eredményei foglalkoztatják, ez megint az energia egy másik megnyilvánulási formája, ez az ami gondolkodásának fókuszában van hosszú ideje. Művészként az anyagban lévő feszültségek, két anyag egymásra hatása izgatja, azaz két anyag találkozása és egymásra hatása.

Kun Imre diplomázása után egy francia művésszel ( Jeanclos-val) közösen részt vett a Gazdasági Minisztérium bronzkapujának megtervezésében és kivitelezésében. A 45 négyzetméter felületű, ötven bronzlapból álló kapu öntését Magyarországon vezényelte le, később Franciaországban saját öntödét hozott létre. Feleségével együtt számos köztéri munkát kiviteleztek, építészeti pályázatokon vettek részt, és a L’Oreal kozmetikai cég díjait is ők készítették. A L’Oreal trófeai mellett más trófeákat is, mint a Rhone Poulenc , Hispano Suisa Lever France trófeákat is ők kivitelezik, de ebbe – feleségével együtt – belevonnak náluk tanuló fiatal művészeket, akik mind a díjak tervezésében, mint a bronzöntésben részt vesznek, és a munkafolyamatok végzése közben szereznek új ismereteket.

Renée Bossaert a bronzszobrászat mellett sokat dolgozott fával és kerámiával. Az égetett kerámiákba színeket vitt, faszobrait színezett pasztákkal kezelte, hogy a szín ne rávitt felület legyen, hanem beépüljön a fába. Az Abigail Galéria kiállításán precízen megszerkesztett kollázsaival és olajfestményeivel szerepel.
Renee Bossaert a szobrászat mellett, 35 éven keresztül tanított az Ecole National Supérieur Des Arts Décoratifs -ban, főiskolai tanárként számos francia szobrász indulását segítette. Kun Imrével közösen Franciaország szerte többfelé készítettek köztéri szobrokat, ilyen Bobigny egyik terén található Béke-emlékművük.

Iris Fossier Párizsban és Spanyolországban tanult képzőművész, grafikus és festő. 2006-ban diplomázott Franciaországban, majd 2007 és 2009 közt Madridban a Casa Velasquez ösztöndíjjal tanult vizuális művészeteket. Lírai finomságú, bársonyos, vászonra kasírozott selyemképei, szobrai és rézmetsző technikával vésett rajzai, azaz autonóm művészi tevékenysége mellett illusztrátorként is dolgozik. A négy kiadást is megért Marie Sellier „Fanfan” című könyvének illusztrátoraként Franciaországban mindenki ismeri.