„A holnap tegnapja – a világ kockái”

A kiállításról

Kiállításmegnyitó időpontja: 2024. május 28., kedd, 18:00 óra
Helyszín: Abigail Galéria és Aukciósház
1052 Budapest, Piarista u. 4. (A galéria bejárata a Váci utca 19-21. felől is megközelíthető.)
Kérjük, az eseményre itt regisztráljon.

Fedezze fel a geometrikus művészet időtlen eleganciáját az Abigail Galéria és Aukciósházban! „A holnap tegnapja – a világ kockái” című kiállításunk egyedülálló tárlata a 20-21. századi összeurópai geometrikus formanyelv remekeit hozza el Budapest szívébe. A párizsi Galerie Aller Simple és a németországi Emilia Suciu Galéria közreműködésével több mint 100 alkotás, 38 világhírű művésztől, 14 országból várja, hogy felfedezze őket.

A modern klasszikusokat ünneplő tárlaton a geometrikus absztrakció művei nem csupán vizuális élményt nyújtanak, hanem értékes befektetési lehetőséget is kínálnak: egy ilyen műalkotás stílusos és modern díszítő eleme lehet otthonának vagy irodájának.

A kiállítás kurátorával, Nem’s Judith festőművésszel szeretettel várjuk! Tekintsenek be Önök is a nemzetközi művészeti élet vérkeringésébe! A kiállítás május 28-tól június 28-ig látogatható.

A kiállító művészek

Antonia LAMBELE (BE), Antonio PERROTTELLI (IT), Anura MIRELA (RO), BOTOS Péter (HU), Carl MAGNUS (SE), Charles BEZIE (FR), Daniel DE SPIRT (FR), Douglas ALLSOP (GB), Elodie BRONDONI (FR), Erwin STELLER (DE), FAJÓ János (HU), Gale BOURMAUD (FR), Genevieve CLAISSE (FR), Gianfranco NICOLATO (IT), Gilbert DECOCK (BE), Gino LUGGI (IT), Giovanni MAESANO (IT), Günter NEUSEL (DE), Hans-Hagen HARTTER (DE), Haruhiko SUNAGAWA (JP), Helen VERGOUWEN (NL), Henri PROSI (FR), Ingo GLASS (RO/DE), Jan KUBICEK (CZ), Jean-Pierre MAURY (BE), Joan PALA (ES), Joel FROMENT (FR), Karl DUSCHEK (DE), Michael KIDNER (GB), Muneki SUZUKI (JP), NEM’S Judith (HU/FR), Norbert HUWER (DE), Paul BRAND (CH), Rity JANSEN HEIJTMAJER (NL), Saverio CECERE (IT), Torsten RIDELL (SE), Vincenzo MASCIA (IT), Walter STRACK (FR/CH), William BARBOSA (CO)

A 14 országból érkező kiállító művészek több mint 100 alkotása lesz megtekinthető és megvásárolható a kiállítás ideje alatt. Olyan ismert alkotók munkáit mutatjuk be a magyarországi műkedvelő közönségnek, mint Helen Vergouwen, Haruhiko Sunagawa, Gael Bourmand, Daniel de Spirt, Henri Prosi, Torsten Ridell, Fajó János, Judith Nem’s vagy a dinamikus, innovatív MADI irányzat képviselői közül Vincenzo Mascia és Gianfranco Nicolato, Saverio Cecere. Több művész, köztük Muneki Suzuki, Charles Bezie, Reale Franco Frangi alkotása most először látható Magyarországon. 

A geometrikus absztrakt irányzat különösen érdekes, mivel a 20. századi magyar művészetben komoly hagyománnyal és nemzetközi presztízzsel rendelkezik. Két nagy hulláma, az 1920-as és a 1960-as évek után napjainkban is újrafelfedezése zajlik. A geometrikus absztrakció alkotásai a ritmus, a zeneiség, a színek, a kompozíció, a matematikai sorozatok és a térbeliség köré csoportosulnak. Ezek az örök rendező elvek húzódnak meg a titok mögött, amely lehetővé tette, hogy a képzőművészetben oly gyakran jelenlévő megnemértettségből világtrenddé emelkedjen a műfaj.

A MADI irányzat szorosan kapcsolódik a geometrikus absztrakt művészethez, annak egyik meghatározó ágát képviseli. lapítói latin-amerikai és magyar származásúak voltak, ugyanakkor a mozgalom Párizsban volt igazán tevékeny. A MADI a„Movimiento Artistico De Invencion” rövidítése, valamint a M: mozgás, A: absztrakció, D: dimenzió, I: invenció kifejeződése is egyben. Csupa olyan fogalom, mely erőt, életvidámságot, kreativitást sugároz, a konstruktivizmussal és geometrikus absztrakcióval szemben játékos, színpompás, közösségi, szabad művészetként határozza meg magát. 

TORSTEN RIDELL – Svédország

1960-as évektől kezdve évekig tartott fenn Párizsban műtermet. Vera Molnarhoz hasonlóan korán kezdett számitógéppel alkotni, több kötet is megjelent az akkori műveiről. A korai számítógépes művei értelemszerüen fehér papíron fekete tintával születtek, talán ez vezette át a későbbi festményeihez használt színkombináció, a fekete fehérre. Művein a vonalak gyakran megtévesztő tér élményt adnak, melyik vonal a vízszintes, melyik nem? Van olyan festménye, amelyet ferdén kell felakasztani ahhoz, hogy a függőleges vonal tényleg függőlegesen állhasson.

DANIEL DE SPIRT – Franciaország 

Ő az MADI művész, aki már XX. századi anyagot használ szobraihoz, a plexit. Ez az anyag átlátszó, még olyan vastagságban is, ahogy a művész használja. Egymáshoz kapcsolja a geometrikus formájú lapokat, csak a vékony élüket festi meg,  – játszva azzal, hogy ha oldalról nézzük a szobrokat, az éleket nem látjuk, csak az átlátszóság alakítja a formákat. Amint oldalra lépünk, a megfestett csík elénk tárja a mű térbeliségét, lehetőséget adva arra, hogy a szobor elhelyezésével mi is hozzájáruljunk ehhez a „játékhoz”.

HELEN VERGOUWEN –Hollandia

Különlegesek és közkedveltek a közterekre is kihelyezett szobrai, amelyekből sok található Hollandia szerte. Alkotásait a műgyűjtők is előszeretettel állítják ki saját parkjaikban. A holland Beatrix királynő már uralkodása alatt is közismert volt arról, hogy szerette a művészetet, lemondása után teljes figyelmét a művészetek felé irányította. Ekkor kérte meg az ország szakembereit, hogy szervezzenek neki egy találkozót az ország leghíresebb 10 alkotójával – Helen Vergouwen köztük volt. 

HARUHIKO SUNAGAWA – Japán

1950-es évektől Párizsban élt és dolgozott. Mint sok japán művész, nem találta helyét hazájában a túlságosan tradicionális művészeti világban, Párizsba ment, hogy absztrakt művészeti elképzelését valóra válthassa.
Műveit tekintve – amelyeken szinte kizárólag fekete-fehér színt használ – mégis észrevehető a japán képalkotási tradíció. Finom vonalakkal készült papirmunkái, majd a festményei melyeket időnként maga készítette (feketére festett) kövekhez hasonlító téralkotó elemekkel egészíti ki, felidézik a régi japán kalligrafikus kompozíciókat, melyek a századelőn oly nagy hatással voltak Picassora, és kortársaira, valamint az akkor újat kereső francia művészekre. Magyarországon több magángyűjteményben szerepelnek alkotásai, úgy papírmunkák, vagy szobrok, vagy objektek.

GAEL BOURMAUD – Franciaország

Grafikus munkái, – amelyek a geometrikus és a kinetikus művészet határán mozognak – a nemzetközi művészeti színtéren is elismerést nyertek, és több jelentős kiállításon szerepeltek már.
Tanulmányait Párizsban végezte, mestere Saturo Sato japán származású művész volt. (Ő volt az első “bátor” művész, aki megpróbálta Japánba becsempészni a geometrikus absztrakt, konkrét művészetet egy ilyen profilú múzeum megalapításával.)
Gaël Bourmaud müvészete magán viseli azt a japán szemléletmódot, amit mesterétől kapott. Mi európaiak inkább a japán belsőépítészet és az épített környezet finom arányrendszerén keresztül ismerhettük meg ezt a világot. Műveiben gyakran használja a festővászon festetlenül hagyott felületet, a fehér festéket, mint a kompozíció alakító rétegét és egy másik kontrasztos szint, ami gyakran fekete, vagy piros.
A MADI irányzat, „szülőatyja” Carmelo Arden Quin Párizsba költözése után erőteljesen jelent meg nemcsak Franciaországban, hanem Olaszországban, Hollandiában, Belgiumban is, ebből G. Bourmaud sem maradt ki, így művei gyakran két egymáshoz rögzített vásznon jelennek meg, egymást kiegészítő kompozícióként, elhagyva a képmező tradicionális téglalap vagy négyzet formáját.

VINCENZO MASCIA – Olaszország

Az építész és festőművész Mascia 1996-ban csatlakozott a MADI mozgalomhoz, és műveiben megvalósította a mozgalom kulturális törekvéseinek összetett szintézisét. 

GIANFRANCO NICOLATO – Olaszország 

1992-ben csatlakozott a MADI mozgalomhoz, munkássága a kultúra és a környezet összeolvadását tükrözi, amelyek kifejeződése az élet minden területén megtalálható.

SAVERIO CECERE – Olaszország

Az olasz MADI mozgalom egyik legjelentősebb jelenkori képviselői közé tartozik. 1951-ben született Olaszországban, festészetét azonban Venezuelában építette fel, bontakoztatta ki. 1968-ban megalapította a Dubeca mozgalmat és első konstruktivista munkái erre a korszakra datálódnak.

A kurátor

Nem’s Judith – Nemzetközi kitekintés egy elismert magyar kurátorral

A nagyszabású kiállítás kurátora Nem’s Judith festőművész, műgyűjtő, aki maga is geometrikus absztrakt stílusban alkotó képzőművész; képei közül néhány ez alkalommal is megtekinthető lesz. Nem’s Judith-ot jól ismerik a nemzetközi műgyűjtói körökben, hiszen munkássága és élete jelentős részben Párizshoz kapcsolódik.

A művésszel a nemzetközi geometrikus kiállítás megnyitóján is találkozhatnak az érdeklődők, ahol egy kerekasztal-beszélgetés során sok izgalmas részletet tudhatnak meg a műfajról, a kiállított képekről, az alkotókról és az alkotásokhoz kapcsolódó trendekről, továbbá tárlatvezetést is tart az érdeklődők számára a megnyitót követően.

A partnergalériák

A kiállítási anyagok válogatását Catherine Topall, a Galerie Aller Simple tulajdonosa, illetve Emilia Suciu, az Emilia Suciu Galéria tulajdonosa végezte. A kurátori munka Nem’s Judith geometrikus absztrakt stílusban alkotó képzőművész nevéhez kötődik. Nem’s Judith-ot Párizsban és Budapesten is jól ismerik a műgyűjtők, hiszen évtizedeket élt Franciaországban is. 

A németországi Emilia Suciu Galéria Ettlingen városában található, és különleges helyszínként biztosít teret a konkrét, konstruktív és minimalista irányzatú európai kortárs művészet számára. A galéria az 1988-as alapítása óta az európai kortárs művészet egyik meghatározó színterévé nőtte ki magát, ahol a művészetek és a közösség találkoznak.

Az Emilia Suciu Galéria egyúttal kulturális központ is, ahol a művészet és az emberek találkozása által teremtődik meg az inspiráció és az újítás légköre. A galéria elkötelezetten támogatja a művészeket és a művészet iránt érdeklődő közönséget, hogy együtt alakíthassák a jövő művészeti irányzatait.

A párizsi Galerie Aller Simple és a budapesti Abigail Galéria közt régóta tartó, szoros munkakapcsolat alakult ki, rendszeresen tartunk olyan csoportos kiállításokat, ahol bemutatjuk a másik galéria művészkörének alkotásait. A közös munka fontos állomása volt a 2011-ben nyílt nagysikerű „Párizsi Kocka”, majd a 2018-ban és 2019-ben a „Két generáció” című kiállítás, először Budapesten, majd Párizsban. A geometrikus absztrakt művészet különböző irányzatait és hazai képviselőit bemutató tárlat akkor a generációk közti kölcsönhatásokat vizsgálta, folytonosságokat vett észre és kapcsolódási pontokat járt körbe.