A. Tóth Sándor tömör, dinamikus figuráival, melyeket az erőteljes, vastag kontúrok szinte kihasítanak a képtérből, egyedülálló stílust teremtett. Plasztikus, dekoratív látásmódja bábművészi tevékenységéből fakad, hiszen a magyar alapítású, párizsi Arc-en-Ciel avantgarde bábszínház tervezője és kivitelezője volt. (A modern bábjátszást megteremtő csoport újra az érdeklődés homlokterébe került Franciaországban, olyannyira, hogy francia művészettörténészek egy monográfia kiadását vették tervbe.) A valós élethelyzetekben rejlő humort mindenkor kiaknázó alkotót, rendkívüli hangulatteremtő erő jellemzi. Témáit és figuráit ugyan a hétköznapi életből meríti, ám éles szemmel megragadja az egyedi vonásokat, jellegzetes mozdulatokat, s a modell karakteréhez igazodva a környezetet is átformálja. Egyalakos képeivel különálló mikrokozmoszokat teremt. A. Tóth Sándor Párizsból való hazatérése után, 1932-ben a Pápai Református Kollégium tanára lett. Áldozatos, önzetlen pedagógusi tevékenysége sok tehetséges diákot indított el a művészi pályán. 1949-ben megalapította a Pápai Képzőművész Kört, ahol az egyre sanyarúbb iskolai körülményeket ellensúlyozva tovább folytatta a művészeti nevelést.