Az orvosnak készülő fiatalember, 1956-ban Párizsban telepedett le. Művészbarátai, Pátkai Ervin, Erdélyi Attila, Sjöholm Ádám és Kilár István tanácsára fordult a képzőművészet felé. A párizsi Ecole des Beaux-Arts hallgatója lett, majd André Bloc meudoni műtermében sajátította el a szobrászat alapjait. Kezdeti kísérletező korszakában fát, gumiabroncsot, csöveket és fémlapokat is felhasznált szobraihoz. 1972-től kizárólag színes és fehér carrarai márvánnyal dolgozik.

Műveinek létrehozásához a természet formavilágából merít ihletet. A fényesre csiszolt, vagy durvára faragott felületek mozgalmas vizuális hatást eredményeznek. Az aszimmetrikus, organikus alakzatokon érdekes felületi rajzot alkot a márvány mintázata. Szobrai tengelyük körül elfordíthatóak, így több nézőpontból is élvezhetőek. „Egy-egy téma több éven át foglalkoztatja, és alkotói tevékenysége ezek alapján osztható szakaszokra: 1977-82: Eclosions (Kifejlődés), 1984-86: Les Têtes (Fejek), 1990-92: Germination (Sarjadzás), 1994-95: Couples (Emberpár), 1997-98: Dialogues (Párbeszéd). Legutóbbi sorozata, a La sculpture et son ombre (A szobor és árnyéka) a forma és annak árnyéka közötti kapcsolatot dolgozza fel. Legutolsó sorozata a napjainkban készülő Re-composition (Újrakomponálás), amelyben régebbi, félig megmunkált márványtömböket dolgoz össze.” (Forrás: Cserba Júlia: Magyar képzőművészek Franciaországban 1903-2005. Vince Kiadó, 2006, 248-249 o.) Liptay Mátyás számtalan franciaországi, valamint svájci tárlaton szerepelt (Salon de Jeunes Sculpteurs, 1964-től; Salon de Réalités Nouvelles, 1971-től; Galerie Arcadia, 1982; Galerie d’Art Contemporain, Lausanne, 1979; Camille Claudel et 24 Sculpteurs Sarrebourg, 1993, stb.) Művei magángyűjteményekben és franciaországi köztereken egyaránt megtalálhatóak.

Irodalom:
Cserba Júlia: Magyar képzőművészek Franciaországban 1903-2005. Vince Kiadó, 2006, 248-249 o.)