Kósza Sipos László művészetében két nagy témakör különíthető el, az épített, mesterséges környezet és az érintetlen természet. Mindkét témához ugyanazzal az analitikus, elemző szemlélettel közeledik, mely a kiválasztott tárgy vagy táj belső struktúráját kutatja. A városi házak vagy a hullámzó növényzet ritmusát, lüktetését, szerkezeti sajátosságait jeleníti meg képein. Mintha egy kristályprizmán át szemlélné az őt körülvevő világot, mely nemcsak a tárgyak valódi formáit alakítja át, hanem sajátos színekbe is öltözteti azokat. Életművének korai darabjait az élénk kolorit határozza meg, a nyolcvanas években készült művek domináns színe azonban a fehér, melyen kék és zöld fények szűrődnek át.

A városi környezetet ábrázoló műveket kemény, geometrikus vonalakból és alakzatokból építi fel (Sarkok és boltívek, Modern idők, Kristálytetejű házak). A kubista formákká absztrahált házak egyszerre több nézőpontot egyesítenek. Az organikus formák, a fák, vízinövények, virágok ábrázolásához leggyakrabban örvénylő, lágyan egymásba szövődő vonalhálózatot használ (Kövek napfényben,), s csak ritkább esetben fordul a geometrikus kifejezésmódhoz (Geometrikus virágok). A dús, burjánzó indahálókkal dekoratív, síkszerű hatást ér el (Vízparti növények), míg a néhány hangsúlyos ívvel megjelenített, tiszta szerkezetű természeti képek háborítatlan nyugalmat árasztanak (Téli táj gömbakácokkal).

Kósza Sipos László gyermekkora és első alkotói periódusa Szentendréhez kötődik. Deli Antal és Pirk János növendéke volt a szentendrei szabadiskolában, Kondor Béla a rézkarcolás technikájára oktatta. Első szárnypróbálgatásait olyan neves mesterek kísérték figyelemmel, mint Korniss Dezső, Czóbel Béla, Deim Pál. Kósza Sipos László a szentendrei festők harmadik generációjához tartozott. 1968-ban, a Károlyi Mihály emlékalapítvány ösztöndíjával sikerült kijutnia Franciaországba. 1971-ben végleg elhagyta Magyarországot, ám Szentendre festői atmoszférájú emlékképei németországi emigrációjába is elkísérték a mestert. Életművének jelentős része a szentendrei Ferenczy Múzeumban található. 1963-ban Budapesten megrendezett első önálló kiállítását, számos tárlat követte Szentendrén, Hannoverben, Düsseldorfban, Oxfordban. Tanulmányúton vett részt Spanyolországban, Londonban, Velencében.

Kopin Katalin
művészettörténész

Irodalom:
Hann Ferenc: Kósza Sipos László (kat. bev., Szentendrei Képtár, Szentendre, 1997).