Szirtes János 1954-ben született Budapesten. Grafika szakra járt, 1975–1977-ig a pozsonyi Képzőművészeti Főiskolán, majd 1977 és 1980 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolán. 1980 és 1983 között végzett el egy mesterkurzus Erdély Miklósnál. 1978 és 1984 között az Indigo csoport, majd számos más művészcsoport tagja lett, például a Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesületének és az Internationales Künstler Gremiumnak.
Többfajta médiumban és technikával alkot. A festészeti műfajok közül az akvarell, grafika, olaj, korom és a spray, a performatív műfajok közül pedig a happening, és a zene is jelen van munkásságában. Experimentális művész. A 80-as években expresszív gesztusműveket fest, képei színes, szövetszerű felületet kapnak, amire azután egy újabb, fekete-fehér jelekből álló réteg kerül. A 90-es évektől gyakran használja a kormot, mely az ősi népek mágikus rítusaira utal. Ez a téma a performanszaiban is felbukkan. A 90-es évek második felében, nagyméretű akvarelljeinél maga az alkotás folyamata is akcióvá válik.
Jelentős oktatói tevékenysége is. 1989-tól a Magyar Iparművészeti Főiskola adjunktusa volt, majd 1997-től egyetemi docense. 2000-től a Vizuális Kommunikáció Tanszék Vizuális Stúdiumok Látványtervezési Műtermének vezetője. 2002-ben habilitált. 2005-ben egyetemi tanárrá nevezték ki az akkor már Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen nevét viselő intézményben. 2008 és 2010 között a Vizuális Kommunikáció Tanszékének vezetője volt.