Szilágyi Szabolcs 1949-ben született Tokajon. 1966-ban Svédországba emigrált. A stockholmi Képzőművészeti Akadémián festészetet, a stockholmi egyetemen művészettörténetet tanult, közben experimentális fotóval és filmmel, majd 1973-tól videóval is foglalkozott.

A 70-es évek végén társalapítója a képzőművészek számára kísérletezési lehetőséget nyújtó Videó NU Stúdiónak. 1980-1986 között festészetet és videó művészetet tanított Stockholmban. 1990-től él Budapesten.

A buddhizmus az 1960-as évek került közel hozzá, a japán harcművészet révén. Amerikai és ázsiai útjai során még jobban belemerült a tanokba, melyek ma is központi szerepben vannak az alkotásaiban. Művészetének fő motívuma a mulandóság, melyet az élet legfontosabb pillanatának tart. A halálhoz való eljutásnál szerinte a legfontosabbak az anyagiak helyett a szellemi értékek előnyben részesítése, a látszat helyett pedig a jelenségek lényegi részének megismerése. Festményei, grafikái, fotói, videó munkái is ezzel foglalkoznak.

Művei magyar, svéd és luxemburgi közgyűjteményekben vannak.