Koncz András 1953-ban született Budapesten. 1974 és1980 között végezte el a Magyar Képzőművészeti Főiskola, festő szakát. Az 1980-as és 90-es években több ösztöndíjat is elnyert. 1988-1989 megkapta a Sotheby's ösztöndíj, 1989-1990: az Eötvös József alapítvány és a Kulturális Minisztérium ösztöndíját, 1990-1991-ben kieli tanulmányúton járt a schleswig- holsteini Kulturális Minisztérium ösztöndíjasaként, 1995-1996-ban a Római Művészeti Akadémia ösztöndíját nyerte el.
1976 és 1980 között tagja volt a Rózsa presszó művészcsoportnak. Ezekben az években készített fekete-fehér fotósorozatokat, installációkat, voltak akciói és performanszai.
Később a festészet vált meghatározó médiummá. Nagyméretű olaj-vászon képeit a festői megjelenítés, és az ironikus konceptualizmus kettőssége jellemzi. A nyolcvanas évek közepétől festői eszköztára bővül antik, mitológiai témákkal és motívumokkal, enigmatikus- vizionárius jelenetekkel, melyek ábrázolására alapszíneket használ. A dinamikus ecsetkezelés mellett festészetének fontos eleme a vastagon kent fehér szín. Képein olykor a szürrealista festészetet és a pop-artot idéző, komikus és ijesztő ember-állat alakok is feltűnnek. Előszeretettel és „sajátítja ki” a klasszikus festészeti stílusok jellemzőit és motívumkincsét. Híres elődei közül például El Grecótól (Balett az olajfák alatt, 1991) és Picassótól (Miért lógatod az orrod? 1990) kölcsönzött. Ezek az első ilyen példák a magyar posztmodern/ transzavantgárd festészetben. A 90-es évektől a tapéta, vagy hengerfestést idéző, dekoratív mustrák és betűk jelentek meg képein. A széles ecsetvonásokkal és gesztusokkal, intenzív színekkel festett képek a figura és a mintázat viszonyát problematizálja. 1995-1996-os római ösztöndíja alatt festette az antik romokat Mickey-egér tapétával párosítja.
Műveit magyarországi, bécsi, grazi, szöuli és dunaszerdahelyi közgyűjtemények őrzik.