Haász István 1946-ban született Göncön. 1968-ban az egri Tanárképző Főiskolán rajztanárként végzett. 1979-ben diplomázott a Magyar Képzőművészeti Főiskolán. 1988 óta a Magyar Iparművészeti Főiskola (MOME) tanára.

A geometrikus absztrakció egyik jeles képviselője Magyarországon. Az 1970-es években talált rá a stílusra, először grafikákat és metszeteket, majd konstruktív, és a fal síkjából előreugró relieffestményeket alkotott. A 80-as években sorozatokkal festett, melyeken a mozgással, idő-és térbeliséggel, és átalakulással foglalkozik. 1991-től készíti az ún. objekt-sorozatait, melyek festményeknek, kollázsoknak, reliefeknek is tekinthetők. Az alkotások szimmetriáját aszimmetrikus vonalak, vagy elfordított, elcsúsztatott alakzatok törik meg, melyeket pontos rendszer alapján helyez el. Változatos anyagokkal és technikákkal dolgozik, műveit falemez, léc, finn karton, és transzparens hatást keltő újságpapírdarabok felhasználásával készíti. Színhasználata a fehértől a narancsig terjed.

Konstruktivizmusa rokonítható Mondriannal, vagy Theo Van Doesburg-gal, művei, formai játékuk alapján, párhuzamba állíthatók az amerikai hard edge, shaped canvas és colour-field painting irányzatok alkotásaival is.

Műveit magyar, lengyel és német közgyűjtemények őrzik.