Torsten Ridell 1946-ban született Malmőben. Svédországban megkezdett mérnöki tanulmányait hamar abbahagyta, hogy beiratkozhasson egy helyi művészeti iskolába (Forum). 1970-ben az őt „mágnesként vonzó” Párizsban telepedett le, ahol egészen 1982-ig folytatta tanulmányait. Az 1970-es évek folyamán a Paris VIII - Vincennes egyetemen ismerkedett meg a digitális technológiákkal és a programozással. Az egyetemen dolgozó Frank Popper – a kinetikus művészet és a számítógépes, „Hi-tech” művészet egyik legnagyobb teoretikusa – nagy hatással volt a fiatal művészre. Ridell ekkor kezdte művészeti segédeszközként alkalmazni a számítógépet. Szintén akkoriban fektette le konkrét és konstruktív művészetének bizonyos alapjait, többek közt hamar fekete-fehér ellentétpárra szűkítette le palettáját – festészetében máig is mellőzi a színek használatát.

A számítógépes művészet egyik úttörőjeként számon tartott Torsten Ridell gyakran ellenállásba ütközött, sokan ugyanis nem ismerték el az általa alkalmazott új alkotói módszert. A számítógép használata számtalan kísérletezési lehetőséget nyújtott számára. Sőt, akkoriban az új technológia még egyfajta – számára igencsak vonzó – titokzatosságossággal is rendelkezett. Ridell – aki mindig is érdeklődött a művészetek és tudományok közötti kapcsolat iránt – egyik legfőbb példaképeként az egyszerre művészként és tudósként kimagasló eredményeket felmutató Leonardo da Vincit említi. Ennek ellenére a svéd művész mindig is úgy tekintett a számítógépre, mint bármely más, a művészeti alkotás létrehozásához szükséges eszközre (pl. paletta, vászon, festék, fényképezőgép, stb.)

„Permutációs vonalak” cím alatt szereplő munkái különféle permutációs vagy sorozati elvek szerint elrendezett vonalrendszereket jelenítenek meg. A művész megvalósításukra több speciális számítógépes programot dolgozott ki: először a Pompidou Központ ösztöndíjasaként kétdimenziós permutációk létrehozására alkalmas programot fejlesztett ki, majd 1979-ben a londoni Slade School of Fine Arts Elektronikus/Kísérleti osztályának segítségével 3 dimenziós permutációkat is alkotott. Számítógépes művészetében egyaránt alkalmazta a módszeres elveken és a véletlenszerűségen alapuló megoldásokat.

Egyetemi tanulmányainak befejezését követően Ridell visszatelepedett Svédországba. Nem sokkal ezután, a 1980-as évek folyamán felhagyott a számítógép használatával. Azzal magyarázta döntését, hogy ekkor már nem álltak rendelkezésére az egyetem gépei és egy megfelelő számítógépes rendszer beszerzése akkoriban meglehetősen nehézkes és költséges lett volna. Másrészről művészete akkorra már más utakon indult el, így nem is érezte szükségesnek, hogy továbbra is az informatikára támaszkodjon.

Ennek megfelelően kizárta a számítástechnikát az alkotói folyamatból. Ennek ellenére, művészeti módszere nem különbözik döntően addigi metódusától: attól függetlenül, hogy a teljes szerkesztési és kivitelezési folyamatot maga a művész végzi el, továbbra is hosszú gondolkodási, tervezési folyamat előzi meg a kompozíció születését. Pontosságra, stabilitásra törekvő művészetében gyakran jelentkezik egyfajta játékosság. Számára a legfontosabb a formák egymáshoz való viszonyulása, a vonalak közötti érzékeny egyensúly, az egyszerű alakzatokban rejlő vitalitás kibontakoztatása.

Ridell párizsi találkozása Carmelo Arden Quinnel, a MADI művészeti mozgalom egyik alapítójával meghatározó hatással volt a svéd művészre: a többszögű, szabálytalan keret alkalmazása új lehetőségek egész sorát hozta számára. Ridell így nyilatkozott ezzel kapcsolatban: „Kétségtelen, hogy konstruktív eszköztáram kiszélesedett, munkásságom új dimenziót nyert: a MADI-t”.

Számos, a számítógépes művészetet népszerűsítő konferencián vett részt egész Európában, emellett kurátorként is működött: 1979-ben ő szervezte a párizsi svéd kulturális központ „L'Artiste et L'Ordinateur” (A művész és a számítógép) c. kiállítását.

Ridell 1975-ös, a párizsi Cité Internationale des Arts-ban szervezett kiállítása óta rendszeresen részt vesz csoportos és egyéni kiállításokon, elsősorban a skandináv országokban, Németországban és Franciaországban. Nemegyszer a számítógépes művészet úttörőivel és legfőbb képviselőivel mutatta be alkotásait: 1990-ben Molnár Vera társaságában állított ki az otterdorfi Museum Gegenstandsfreier Kunst-ban, 2004-ben pedig részt vett a malmői 3. „Számítógép alapú és magas technológiájú művészeti” biennálén (Electrohyp 2004 - Third Nordic Biennial for Computer Based and High Technologic Art). Alkotásai számos közgyűjteményben szerelnek: Francia Nemzeti Könyvtár, Párizs; MACLA, Argentína; Forum Konkrete Kunst, Erfurt, Németország, stb.

Torsten Ridell ma a svédországi Karlskrona és Párizs között osztja meg napjait.