Albert Rubens 1944-ben született a belgiumi Tielt-ben. Rubens – aki a genti Szent Lukács Intézetben végezte el művészeti tanulmányait – a kezdetektől fogva a geometrikus absztrakció mellett kötelezte el magát. Az elsősorban szürrealista és expresszionista művészeiről ismert Belgiumban a konstruktív művészet az 1920-1930-as években olyan alkotóknak köszönhette fénykorát, mint Michel Seuphor vagy Georges Vantongerloo. Ezt követően a konstruktivista törekvések az 1960-as években kerültek újból előtérbe - Rubens ennek az új generációnak az egyik legkiemelkedőbb képviselője.

A belga művész pályafutása elején elsősorban síkbeli, kétdimenziós kompozíciókkal kísérletezett, majd a 1960-as évek közepétől a kocka problematikája felé fordult, amely azóta is munkásságának alapját képezi.

Évek óta ugyanazon, előre meghatározott alkotómódszer alapján dolgozik. Annak ellenére, hogy ez a metódus gyakran igen bonyolult kompozíciókat, vonalrendszereket eredményez, a Rubens által kifejlesztett eljárás tulajdonképpen viszonylag egyszerű. A művész egy képzeletbeli kocka bizonyos pontjait emeli ki, majdhogynem véletlenszerűen. Ezt követően a kiválasztott pontokat vonalakkal köti össze. Elfordul az is, hogy a gyakran vastagon megrajzolt vonalak továbbnyúlnak a virtuális mértani alakzat keretén. Az így kapott végeredmény olyan kétdimenziós kompozíció, amelyen csak nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem kivehető a kiindulópontként szolgáló forma.

A sorozatokban alkotó művész számára a mű létrehozását megelőző tervezési szakasz szinte ugyanolyan fontossággal bír, mint a végleges kompozíció kivitelezése. Minden egyes képét pontos, kockás papíron megszerkesztett rajzok sorozata előzi meg. A művész lépésről lépésre, módszeresen dolgozza fel a felkínálkozó számtalan variációt. Rubens – a lehetőségekhez képest - igyekszik kizárni a szubjektivitást az alkotói folyamatból. Ez a szigorú, tudományos megközelítés azonban – akármilyen izgalmas is – csak kiindulópont, nem művészetének lényege. Számára a látható, tapasztalható végeredmény a legfontosabb.

Kizárólag a fekete-fehér kontrasztjára épülő alkotásainak kivitelezése pontos és személytelen, a művész szinte mechanikusan viszi fel a vászonra az akrilfestéket. Kompozíciói ennek ellenére mozgást, energiát sugallnak és feloldják a szerkesztésüknél uralkodó szigort. Különleges, izgalmas feszültség származik abból is, hogy Rubens alkotómódszerének köszönhetően a létrehozott látvány és ritmus, valamint azok kiindulópontja igen távol állnak egymástól, ami óhatatlanul felkelti a nézők érdeklődését a mű alkotási folyamata iránt.

Albert Rubens szobrászatában, reliefjeiben is hasonlóan módszeres kísérleti elvek szerint cselekszik. Szobraiban olyan anyagokat alkalmaz, mint a lakkozott fa, az acél, vagy a gránit, amelyek a lehető legpontosabb kivitelezést teszik lehetővé és sima felületet eredményeznek. Minimalista alkotásai – legyenek rajzok, metszetek, festmények vagy szobrok - nem közvetítenek semmiféle üzenetet, csak önmagukra és Rubens művészi világára utalnak.

A puritanizmus, a rend szeretete nem csupán a festő művészetét jellemzik, hanem mindennapjait is áthatják. Számára a művészet és az élet e tekintetben nem választhatóak el egymástól.

Albert Rubens ma Tielt és a franciaországi Esparron de Verdon között osztja meg idejét. Emellett rendszeresen szerepel kiállításokon, elsősorban Belgiumban és Hollandiában. 2008-ban Rubens részt vett a brüsszeli Magyar Intézetben rendezett „M A D I - Borderless Art in a Borderless Town” c. tárlaton, ahol 7 magyar és 7 belga alkotó művei kerültek bemutatásra.

Alkotásai számos múzeumban szerepelnek világszerte (Tate Gallery, London; Museum of Modern Art, New York; Gemeentemuseum, Hága).