Michel Jouët 1943-ban született a Közép-franciaországi Cholet-ban, ahol ma is él és alkot. Korán kezdett vonzódni a művészet iránt, fiatal korában építészeti és képzőművészeti tanulmányokat folytatott. A 1960-as években kezdett foglalkozni a geometrikus absztrakcióval, korai alkotásai a kinetikus művészet hatását mutatják. Ekkor keletkezett műveiben olyan, a szemet összezavaró kompozíciókon dolgozott, amelyekben különböző raszterrendszerek találkozásából a kör négyszögesítése ment végbe. Jouët azonban hamar továbblépett a csupán vizualitásra támaszkodó kinetikus megközelítésen és komplexebb, egyénibb művészeti szemlélet felé fordult. Az 1970-es években olyan, a geometrikus absztrakció mellett elkötelezett művészek társaságában kezdett kiállítani, mint Michel Seuphor, Jean Gorin vagy François Morellet. Ezt követően azonban 1973-tól 15 éven át minden kiállítási lehetőséget visszautasított, egy ideig a festészettel is felhagyott, hogy kizárólag a kutatásnak szentelhesse magát. 1987 óta azonban rendszeresen vesz részt egyéni és csoportos tárlatokon, Franciaországban és külföldön egyaránt.

Az elmúlt évtizedekben az örökké újító Michel Jouët művészete számos átalakuláson ment keresztül, azonban a játékos, a fantáziadús képalkotás mindig is munkásságának legfőbb jellemzője maradt. Minden újdonságra nyitott, a szabad kísérletezésre alapuló művészi megközelítésének köszönhetően munkássága nehezen sorolható be a hagyományos kategóriák sorába (minimalizmus, konceptuális művészet, geometrikus absztrakció, stb.). Michel Jouët mindenféle dogmatizmustól távol a maga útját járja.

Alkotásaiban leginkább feketére és fehérre szűkíti le palettáját, bizonyos kompozícióiban azonban a szín is meghatározó szerepet kap. A geometriára épülő formai világa ehhez hasonlóan szintén meglehetősen letisztult és egyszerű alakzatokra épül (vonal, négyzet, kör, stb.). Ezt az egyszerűséget a művész azonban mindig valamiféle egyedi „csavarral” teszi különlegessé. Michel Jouët konstruktív művészetében a formai szigor, a matematikai pontosság egyfajta különös, egyéni költőiséggel, humorral párosul.

Eszköztárának puritán mivolta sem feltétlenül törvényszerű - előfordul az is, hogy rendhagyóbb anyagokhoz és formákhoz fordul (madártollak, fémpálcák, neon). Néhol például függőón segítségével teremti meg az őrá oly jellemző vizuális játékokat. Ezen alkotásaiban a hordozóra erősített zsinór kilép a megbillentett festményből és azon kívül viszi tovább a kompozíciót, felborítva a kereten belüli egyensúlyt.

A szobrászként is elismert művész egyik emblematikus műve a kocka problematikáját újraértelmező sorozat. Az élénkpirosra festett acélszobrok légies, komplex, labirintusszerű, a forma és az üresség ellentétpárra épülő szerkezete egyfajta vizuális, energiával teli algoritmusra emlékeztet. A művész azt nyilatkozta, hogy mindig is elbűvölte a geometria látszólagos egyszerűsége, szemében azonban semmi sem olyan egyszerű, mint amilyennek tűnik és mindig izgalmas vizuális játékok lehetőségét rejti magában. Alkotói módszerében a véletlen, a szerencse is meghatározó helyet kap - Jouët a rendet a káosszal ötvözi. Művészetére olyan külső események, látványok lehetnek hatással, mint egy repülő által húzott füstcsík vagy egy deszkán található hasadás vonala. Ezeket a művész saját képzeletének szűrőjén keresztül használja fel és az „irányított véletlenszerűség” elvét követi. Többször is nyilatkozta, hogy „játszani kell a véletlenszerűséggel… az a szerencse ér minket, amelyet megérdemlünk”.

A szabad szellemű művész a MADI mozgalomhoz is csatlakozott és rendszeresen kiállít a csoport képviselőivel.

2010 nyarán a Nantes-i Atelier nevű kiállítóhely átfogó retrospektív kiállítást szentelt Michel Jouët munkásságnak, akinek művei szerepeltek már Magyarországi kiállításokon is – jelenleg (2011. január 6-ig) a budapesti Vasarely Múzeumban bemutatott „Pont, vonal mozgásban” c. tárlaton látható a művész egy alkotása.